A csontkovácsolás javíthat vagy sokkal inkább ronthat egészségi állapotunkon?

Közismert tény, hogy egyre nő a mozgásszervi problémákkal küzdők száma, ráadásul az életkori határok is megváltoztak. A kor emberének életmódja miatt egyre fiatalabb korban jelennek meg mozgásszervi panaszok. Emiatt a kezelési lehetőséget keresők száma igen magas, így a kínálat is a szélesedés irányában változott. Mindez igen pozitív szakmai változásokat is indukált, hisz egyre újabb, hatékonyabb módszerek állnak rendelkezésre a mozgásszervi problémák kezelésére. Másrészről viszont a lehetőségek és a kínálat fel is hígult… Az orvosi vagy gyógytornász rendelőbe sok, elsősorban nyak-, hát-, és derékfájós beteg említi meg a kórtörténet felvétele közben, hogy “jár csontkovácshoz is”. Sok szülő a gyermeke panaszaival is igénybe veszi az ilyen jellegű szolgáltatásokat.

Vajon miért járnak sokan csontkovácshoz?

1. Időhiány: ma már szinte senki sem tudja magát függetleníteni az egyre gyorsuló élettempótól. Akár elfogadjuk ezt a folyamatot, akár nem, mindenképp hat ránk. Hat a betegségről és a gyógyulásról alkotott elképzeléseinkre is. Mindenben a gyors megoldásokat részesítjük előnyben és nincs ez másképp akkor sem, ha mozgásszervi problémával küzd valaki. Nagyon csábító az “Egy-két roppantás és máris meggyógyult” ígéret.
2. Passzív kezelési lehetőség előnyben részesítése: az emberek egy része egyszerűen mástól várja saját problémájára a megoldást és nehezére esik aktív módon tenni érte. A gyógyítási képhez az tartozik hozzá, hogy az orvos vagy bármely más szakember, ad valamilyen gyógyszert, gyógyhatású készítmény, megoperál, helyre rakja a kificamodott testrészt stb. és így gyógyít. Viszonylag nehéz befogadni egy más típusú gyógyítási modellt, miszerint a komoly anatómiai ismeretekkel rendelkező szakember, nevesítsük, gyógytornász úgy gyógyít, hogy közben “mozgásra utasítja a beteget”, amit a beteg maga végez. Ebből a szempontból a csontkovács tevékenysége sokkal inkább megfelel a hagyományos gyógyító képének.
3. Kilátástalan gyógyulási lehetőség: előfordulhat, hogy a beteg már régóta szenved a mozgásszervi fájdalomtól. Járt több orvosnál, egyéb szakembernél és nem csökkentek a tünetei, úgy érzi, felesleges köröket futott. Ebben a helyzetben a beteg újabb kezelési lehetőséget keres, s remény lehet számára a csontkovács. Érdemes azonban különbséget tenni a tünet csökkentő megoldások és az oki terápia között. A hatékony csontkovácsolás nagymértékben csökkentheti a tüneteket, de azok visszatérhetnek az ok megszüntetése nélkül.
4. Alternatív terápiák előnyben részesítése: napjainkban számos terápiás lehetőség érhető el a betegek számára. Vannak olyan betegek, akik a hagyományos kezelési lehetőségek helyett az alternatív megoldásokat keresik, mert ebben hisznek.

A passzív kezelés miért nem gyógyítja meg a mozgásszervi betegségben szenvedőket?

Betegségek megjelenése esetén sokan gondolják úgy, hogy nekik egyszerűen nincs szerencséjük, a sors keze van a dologban vagy a szülőktől kapott “örökség” része betegségük. Annak belátása a legnehezebb, hogy nekünk is részünk van a betegség kialakulásában.

Ez a rész egyrészt a pszichénkből származik. Tudom, hogy sokak számára ez megfoghatatlan és elfogadhatatlan állítás. De gondoljon arra az egyszerű összefüggésre, ha valakinek gyomorfekélye van, a legtöbb embernek az jut eszébe, hogy a gyomorfekélyes sokat idegeskedik. A lelkünkben zajló folyamatok tehát rá tudnak segíteni a betegség kialakulására.

Súlyos részünk van ugyanakkor a mozgásszervi betegségek kialakulásában életmódunkból adódóan is.

A mozgásszervi betegségek általában hosszú évek alatt alakulnak ki. Életmódunk mindenképp hat mozgatórendszerünkre. Az ugyanis nem múlik el nyomtalanul, ha nap mint nap órákat ülünk azonos pozícióban az íróasztalnál, esetleg az autóban, vagy oldalt hajolva pl. fogorvosként. Ezek olyan tények, amiken sokan általában keresztül siklanak. Amikor szakemberhez fordulnak, ezeket az egyébként alap igazságokat túl egyszerűnek érzik a gyógyulás szempontjából. Pedig fontos, hogy a szakember a páciens együttműködése nélkül nem tud gyógyítani. Ennek első lépése az összefüggések megértése a beteg által. Ezt követően pedig következik annak elfogadása, hogy kizárólag kívülről nem lehet megoldani a mozgásszervi problémákat, mert a beteg aktív közreműködése nélkül tartós megoldást ezen a területen egyszerűen nem lehet elérni.

A degeneratív gerincbetegségek hosszú évek alakulnak ki, elsősorban a tartós helytelen terhelések miatt bekövetkező izomegyensúly megbomlások következtében.  Sokan gondolják azt, hogy a helyes testtartás megtartása, azaz ha figyelnek a tartásra, megoldás lehet. Hiába rángatjuk azonban vissza fejünket és vállainkat eredeti pozíciójukba, a megbomlott izomegyensúly miatt sajnos néhány 10 másodpercnél tovább nem maradnak ott. Hiába próbáljuk manuálisan eltávolítani egymástól az összecsúszott csigolyákat, az ellapult porckorongok és a stabilizáló izmok gyengesége miatt gyorsan visszaáll minden a jól megszokott helyzetbe.

A megbomlott izomegyensúllyal azonban nem kell együtt élni. Tornával, gyógytornával, gerinctornával helyre lehet állítani. Mozgás szempontjából azonban mindenképp különbséget kell tenni a megelőző mozgás (pl. otthon végzett gerinctorna gyakorlatok) és a probléma kezelése miatt folytatott mozgás között. Mozgásszervi elváltozás esetén mindenképp vegye igénybe szakember segítségét, hogy a mozgás ne ártson, hanem gyógyítson!

Mi a különbség a csontkovács és a manuálterapeuta között?

Manuálterapeuta kizárólag orvos vagy gyógytornász lehet, aki  legalább 2 éves továbbképzést követően  a Semmelweis Egyetemen tesz vizsgát a manuálterápiás eljárásokból. Ezzel szemben az önjelölt csontkovácsok jelentős része egyáltalán nem rendelkezik egészségügyi végzettséggel, így megfelelő anatómiai ismeretekkel sem. Csontkovács bárki lehet, aki egy szép napon úgy dönt, hogy csontkovácsolással szeretne foglalkozni.

A manuálterapeuta a hosszas és alapos vizsgálatot, teszteléseket követően, az ok-okozati összefüggések ismeretében állítja össze a terápiát, amelynek indokolt esetben része lehet a manipulációs (azaz kimozgató, roppantó) kezelés is, ám alapvetően az izomegyensúly visszaállítását célozza. A beteget megtanítja a helyes testtartásra, az ergonomikus munkavégzésre, azaz teste megfelelő használatára.

A végzettséggel, anatómiai ismeretekkel nem rendelkező csontkovács ezzel szemben  nem végez állapotfelmérést, nem keresi meg a probléma forrását, nem állít össze egyénre és problémára szabott kezelési tervet. Egy-egy fájdalom esetében izom, ízületi elváltozások állhatnak a háttérben, ezeket azonban különböző képalkotó (röntgen, MR, ultrahang) vizsgálatokkal, illetve szakorvosi és/vagy gyógytornász tudás segítségével lehet megállapítani, kezelni. A csontkovácsok viszont csak a csontok kiropogtatásával foglalkoznak, nem néznek utána – mivel nincs meg a megfelelő szaktudásuk -, hogy mi váltotta ki a például a csigolyablokkokat.  Nem folytatnak oki terápiát, roppantgatnak akkor is, ha indokolt, és akkor is, ha nem. Szerencsés esetben ez a technika egyetlen kezeléssel nem okoz maradandó kárt, sőt, gyakran még jobban is érzi magát a beteg a kezelést követően. Kevésbé szerencsés esetben azonban rosszabb állapotban hagyja el a rendelőt, mint ahogy érkezett. Egy felületes ismeretekkel rendelkező csontkovács (sajnos hétvégi tanfolyamokon tanult csontkovács Magyarországon rengeteg van) nagyon sokat tud ártani egy hirtelen, nagy erejű rotációs mozgással, ami akár a porckorong sérült rostos gyűrűjének kiszakadásával is járhat. Sok esetben ízületi manipulációval porckárosodást, izomszakadást, szalagsérülést is okozhatnak, ezek pedig mind rontanak a páciens állapotán.

Nagyon fontos tehát, hogy csak képzett, orvosi vagy gyógytornász végzettséggel rendelkező, magát nem csontkovácsnak nevező szakemberhez menjünk.

Hogyan lehet hatékonyan gyógyítani a gerincbetegségeket?

Szakember segítségével meg kell keresni a kialakult betegség okát, majd meg kell szüntetni azt. Mozgásszervi betegségek esetén gyakran merül fel a kérdéshez, hogy orvoshoz vagy gyógytornászhoz forduljon először a beteg. Bármelyik megoldást választja a beteg, mindenképp jó irányba mozdult el. Amennyiben szakorvost keres fel a problémájával és arra a gyógytorna valamely ága lehet a megoldás, orvosi ebbe az irányba küldi tovább a beteget. Gyógytornásszal történő konzultáció esetén, amennyiben orvosi diagnózis szükséges a gyógytorna kezelés megkezdéséhez, a gyógytornász erről tájékoztatást ad.

A valóban hatékony mozgásszervi kezelés első lépése a minden részletre kiterjedő állapotfelmérés. Ezt követi a személyre szabott kezelési terv kidolgozása, illetve az életmódra vonatkozó szabályok közös felállítása. Ezt követik a gyógytorna kezelések. A degeneratív mozgásszervi problémák kizárólag hosszú távon, megfelelő életmóddal és rendszeres testmozgással gyógyíthatóak vagy csökkenthetőek. Mindehhez azonban a beteg aktív közreműködése és kitartása is szükséges.

Szívesen konzultálna szakemberrel? Jelentkezzen most!

Három módon történhet a konzultációra történő jelentkezés:

1. Telefonon felhív minket a +36 30 190 7315-ös telefonszámon. Információt nyújtunk a konzultációs és/ vagy kezelés menetéről, lehetséges időpontjáról.
2. Emailt ír nekünk és mi visszahívjuk Önt, s válaszolunk minden felmerülő kérdésre. Email:arthuman@arthuman.hu
3. Töltse ki a lenti űrlapot! Mi visszahívjuk Önt, s válaszolunk minden felmerülő kérdésre