Korábban jellemző volt, hogy a betegnek a kezelést végző orvos ágynyugalmat javasolt. Mára azonban ez már idejétmúlt szemlélet, mert már napok alatt is nagy mennyiségű izomtömeg vész el azokból a hátizmokból, melyek felelősek a sérült szegment stabilan tartásáért. Még akkor is, ha a betegnek nehezére esik, lehetőség szerint kerülni kell az ágynyugalmat. Minél rövidebb ideig tart tehát, annál jobb. Akut időszakban is fontos megtalálni a fájdalommentes testhelyzetet (mely mindenkinél más lehet: oldaltfekvés, hason-, hátonfekvés párnával vagy anélkül) és ebben a helyzetben olyan óvatos mozgatást végezni, mely nem okozhat fájdalmat.